Azt hiszem, csak most sikerült felocsúdni a nyaralás után, pedig lassan egy hete jöttünk haza. Két hétig voltunk Görögországban, Tinos szigetén. 

Az odaút borzalmasan hosszú és fárasztó volt autóval. Éjszaka már nem is tudtam hogy kellene helyezkednem, hogy kényelmes legyen. 19 óra folyamatos utazás után megérkeztünk a kikötőbe, aztán pedig a kompra. A komputat egész kellemesnek mondanám mivel tudtam pár órát aludni, bár elég hideg volt rajta.

Mikor megérkeztünk a szigetre csak ámultam mennyire szép. Mindenhol a tipikus görög fehér házak kék nyílászárókkal. Csodálatos látvány és nagyon jellegzetes.

A szállásunk is ilyen volt. 15 perc autóút csupán a fővárostól. Elég csendes környék habár mindenhol voltak apartmanok. És ami a legjobb: kb csak 100 méterre volt a part. A szobánk szép volt, tágas és persze tiszta. Külön fürdőszobát is kaptunk szóval egész komfortos volt. Az ágyunk viszont nagyon kemény volt az itthonihoz képest, lehet ezért nem is aludtam túl jól.

Miután kipakoltunk egyből le is mentünk és találtunk egy rákot, amit vissza is segítettünk a vízbe ( ha akarta ha nem).

Valójában az első nap után kialakult szépen egy rutin: 9 körül felkeltünk, reggeliztünk majd lementünk a partra. Dél körül feljöttünk ebédelni, aztán pedig csendes pihi. Délután megint lementünk, aztán vacsi filmezés és alvás. Leírva lehet kicsit unalmasnak tűnhet de valójában nem volt az, mivel mindig volt valami kis dolog ami érdekessé tette a napot. Akár jó akár rossz. 

A vízben nem fürödtem túl sokat mivel hideg volt nekem, és még a szél is fújt, szóval inkább csak a pálmafa alól csodáltam a végtelen kékséget.

A net borzalmasan rossz volt, mert alig akart betölteni valamit. Telefonálni a messengerben képtelenség volt, csak nagyon ritkán lehetett. Általában annak is örültem ha sikerült elküldenie az üzeneteket. 

Talán az első olyan nyaralásom volt, amikor sorban értek a kis kellemetlen dolgok. Először egy napig a gyomrommal volt probléma, miközben afta nőtt a számba, ami borzalmasan fájt. Utána kötőhártya gyulladást kaptam. Mindezek ellenére azt hiszem nem keseredtem el, és próbáltam pozitív maradni.

Kétszer voltunk étteremben is (mert egyébként a magunkkal hozott kaját ettük) ahol mind a két alkalommal suvlakit kértem. Az első jó volt a második kevésbé. Gyrost is ettünk ami nyilvánvalóan kihagyhatatlan ha Görögországban nyaralsz. Nem lehet kapni sehol sem olyan jót mint amilyen ott van. És a baklava. Eleinte nem szerettem mert igazából a legtöbb émelyítően édes de megtaláltam a számomra megfelelőt és abból rengeteget megettem (na jó azért annyira sokat mégsem mert nem bírtam). Még haza is hoztam belőle. 

A hazaút sem volt egy leányálom. A határon is sor volt. Nagyon fáradt voltam mire hazaértem. Ami vígasztalt hogy itthon várt rám egy gombás pizza és a baklava amit én hoztam. Amikor este befeküdtem az ágyamba kb mintha egy felhőbe feküdtem volna, olyan puhának érzékeltem azután a kemény matrac után.Tehát, ahogy az elején is írtam, azt hiszem kellett egy hét, hogy teljes egészében visszatérjek.

Képeket is terveztem a bejegyzéshez, de azokat majd csak később fogom posztolni.

 

 

Megosztás a facebookon